Az órát, hogy megfeleljen az általános iskolák
Bevezetés A diákmunkaidő legnagyobb hányadát az iskolai tanórák teszik ki 1.
Az erre adott becslés tekinthető a legpontosabbnak, mivel ezt a diákok órarendje alapján írták össze a kérdezőbiztosok. A tanórákkal az iskolában töltött idő meghatározása során egy tanórát 60 perces óraként vettünk figyelembe.
Bővülnek a középiskolásoknak szóló órák
Így gyakorlatilag a tanórákhoz kapcsolódó bruttó idővel számoltunk, amibe benne vannak az óraközi szünetek, a tanítás megkezdése előtt az iskolában eltöltött idő és a tanítás befejeztével az összepakoláshoz, a nap iskolai szakaszának lezárásához kapcsolódó idő is. A diákok és szülők válaszainak összehasonlítása alapján azt lehet mondani, hogy a diákok inkább a tanulásra szánt idő alulbecslésére hajlamosak, vagy a szülők gondolják a valóságosnál szorgalmasabbnak gyermekeiket.
Ebből a tényből arra lehet következtetni, hogy amennyiben a közölt adatok valamilyen irányban torzítanak, akkor inkább a ténylegesnél rövidebbnek mutatják a tanulásra szánt időt, és ebből következően a diákmunkaidőt.
A diákmunkaidő alakulása az iskolai életpálya egyes szakaszaiban Méréseink szerint az általános iskola 4. A legtöbbet, átlagosan 54,5 órát, a A tanulói munkaterhek a gimnáziumok A tanterv szerinti óraszámenyhülést az is fokozza, hogy ha valaki leteszi a középfokú nyelvvizsgát a tanult nyelvből, akkor annak az órának a látogatása alól felmentést kap.
- Találkozik 50 éves nő
- Podolszki József emléke tovább él
A különbség legnagyobbrészt a tanulásra fordított idő megnövekedéséből ered, de valamivel magasabb az iskolai óraszám-terhelés is, és a különórákra fordított idő is növekszik. Ennek az időnek a szerkezete azonban jelentősen eltér az összes többi csoportra jellemzőtől 1.
Az az órát közel kétharmadát az iskolai tanórák teszik ki. A tanórákra készülés a második legnagyobb tétel, ami általában valamivel több mint 20 százalékát adja az átlagos diákmunkaidőnek.
Az iskolába járáshoz kapcsolódó utazási idő 5 és 10 százalék közé esik, kivéve a szakiskolát, ahol meghaladja a 10 százalékot.
A különórák átlagos időterhe, ami az elfoglaltsághoz kapcsolódó esetleges utazási időt is magába foglalja, iskolatípustól és évfolyamtól függően a diákmunkaidő százalékát teszi ki 2. Egyéni különbségek Amikor tanulói munkaterhekről beszélünk, az órát szabad figyelmen kívül hagyni az átlagok mögött húzódó egyéni különbségeket.
Kisebb eltérések az azonos iskolatípusba és évfolyamba járó diákok órarend szerinti tanóráinak számában is lehetnek, például egy tagozatos vagy nem tagozatos képzésbe járó diák között, illetve aszerint, hogy éppen milyen szakirányú szakközépiskolai, szakiskolai képzésbe járnak a gyerekek.
Ennél valószínűleg jóval nagyobbak a különórákkal eltöltött időben kimutatható különbségek, hiszen a diákok egy része egyáltalán nem jár különórákra, míg mások esetleg többfélére is járnak.
Az utazással töltött idő különbségei szintén számottevőek lehetnek, különösen a középfokú oktatásban, ahol a diákok egy része másik településről vagy nagyvárosban egy távoli kerületből jár be naponta az iskolába. Mivel e tanulmány célja, hogy megpróbáljon válaszolni arra a kérdésre, hogy túlterheltek-e a mai gyerekek, célszerűnek látszik kijelölni egy objektív határt, ami felett már mindenképpen túlzott mértékűnek kell tartanunk a diákok időbeli terhelését.
Az összehasonlítás alapjául természetes módon kínálkozik a felnőttek munkaideje, ami ma általában heti 40 óra, de ha hozzáadjuk a napi munkába járási időt, akkor sem valószínű, hogy meghaladja a heti 50 órát.
Jogosan lehetne felvetni, hogy a fiatalabb gyerekek esetében kevesebb óraszámban húzzuk meg ezt a határt, azonban az egyszerűség kedvéért ettől most eltekintünk. A közölt adatok lehetővé teszik, hogy az olvasó a saját véleményének megfelelően számolhassa ki az időben túlzott terhelésnek kitett diákok arányát az egyes korosztályokban.
- Ismerősök youtube
- Я же говорил, что кроме загадок не могу ничего предложить, - Ричард усмехнулся.
Az általános iskolák 8. A gimnáziumok magasabb évfolyamaiban, továbbá a szakközépiskolák érettségiző évfolyamaiban többségbe kerülnek azok a gyerekek, akiknek az iskolával, különórákkal kapcsolatos elfoglaltságaik legalább heti 50 órát vesznek igénybe.
Közöttük sokan lényegesen jobban vannak terhelve, mint a munkába járó felnőttek: ebben a három csoportban a diákok százalékának a diákléttel kapcsolatos kötöttségei elérik vagy meghaladják a heti 55 órát 3. A diákmunkaidő és összetevői között fennálló lineáris kapcsolat szorosságát mutatja a korrelációs együtthatókat tartalmazó 4.
Minél közelebb van a korrelációs együttható értéke 1-hez, annál nagyobb az összetevő szerepe a diákmunkaidő egyéni különbségeinek a megmagyarázásában.
Ne felejtsd el, hogy ha 7. Ügyelj arra, hogy a tanítás kezdetére feltétlenül beérj az iskolába. Ha ez bármilyen oknál fogva mégsem sikerülne, tehát elkésel, ezt a foglalkozást tartó pedagógus az osztálynaplóban rögzíti. Ha késésed indokolt volt orvosi vizsgálat, igazolható közlekedési problémaezt osztályfőnököd igazolja, ha nem, késésed ismétlődése esetén a tájékoztató füzetben ill. Bármilyen ok miatt maradsz távol az iskolai foglalkozásokról, ezt időben igazolnod kell.
A diákok időterheinek szórásában, tehát az egyéni különbségek mértékében az otthoni tanulásra szánt idő mennyisége a döntő. A különórák vállalása ennél kisebb, de szintén lényeges különbségeket eredményez.
A diákok „munkaideje”
Az utazási idő és a tanórák számának különbségei csak kisebb mértékben magyarázzák a diákmunkaidő hoszszának egyéni alakulását. Egyetlen kivétel a szakiskola, ahol az utazási idő játssza az órát legnagyobb szerepet a diákmunkaidő szórásának megmagyarázásában 4.
Egyetlen kivétel a gimnázium A növekedés egyik oka a nyelvvizsgák letételével összefüggő óralátogatási mentesség. Keres egy férfit másik ok, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, mivel a négyosztályos gimnáziumokhoz képest hosszabb idő áll rendelkezésükre a tananyag megtanítására, a nem érettségi tantárgyak nagyobb részét már nem tanítják a végzés évében mindenkinek, csak azoknak, akik fakultációban választották őket.
