Új embereket, hogy megfeleljen, annak ellenére, hogy kapcsolatot

Az emberek számítanak, nem a gyűjtemény Könyvtárak jövője © raumlaborberlin, a Kulturprojekte Berlin gondozásában A könyvtárak jövőt teremtenek. Saját jövőjük azonban bizonytalan. Még nem is olyan régen a könyvek jelentették nekünk a kaput a világra. Aki ki akart lépni a világba, a könyvtárat nem kerülhette meg.

Ott gyűjtötték össze, kutatták és bocsátották rendelkezésre a tudást. Manapság — a Google, a Wikipédia és az elektronikus formában elérhető sok millió könyv, magazin és újság korában — úgy tűnik, hogy minden ismeret csak pár kattintásnyi távolságra van az okostelefonunktól, laptopunktól vagy e-könyv olvasónktól. Mi szükség lehet akkor a könyvtárakra?

Elfogadott szövegek - A robotikára vonatkozó polgári jogi szabályok - február , Csütörtök

Netán az is megtörténhet, hogy a könyvtárak és a könyvtárosok belátható időn belül azon szolgáltatások és foglalkozások hosszú listájára kerülnek, amelyről az emberek majd azt mesélik, a rajta lévőket a digitalizáció forradalmi ereje végleg elsöpörte? Ezekről a kérdésekről a vita jelenleg is folyik.

A vélemények a hanyatlás retorikája és egy új kezdet fölött érzett izgalom között ingadoznak, a vitát eldönteni egyszerű válaszokkal pedig nem lehet. A kérdéskörrel kapcsolatos fejlemények és kihívások túlságosan eltérőek, összetettek és ellentmondásosak.

Annak ellenére, hogy a digitális médiumok mindenütt jelen vannak, a németek a felsőoktatás bibliotékáit és a közkönyvtárakat intenzívebben használják, mint valaha. Éves szinten mintegy milliószor keresik fel ezeket, tehát a könyvtár ma a legkedveltebb kulturális intézmény Németországban, megelőzve a múzeumokat, mozikat és a német Bundesliga labdarúgó-stadionjait.

Ráadásul az ország mintegy Hogy kapcsolatot óriási érdeklődésre számot tartó tudományos könyvtárakban elsősorban ismeretek megszerzése vagy létrehozása zajlik, de a városi és községi könyvtárakban egyre inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy a hely lehetőséget nyújtson minőségi idő eltöltésére és hogy kapcsolatot is. A régebben inkább kölcsönzőállomásként működő könyvtárak funkcionális berendezését mára kényelmes ülőalkalmatosságokra cserélték le, sok flört szerb kávézósarok invitál a hosszabb tartózkodásra, olvasóestek és egyéb új embereket hogy megfeleljen tárháza vár az érdeklődőkre.

Kifutó vagy helyreállítandó modell? A szociológusok a könyvtárak reneszánszát arra vezetik vissza, hogy nem kereskedelmi egységként, hanem ún. Van, akinek a könyvtár egyfajta menedéket nyújt, és van, akinek a részvétel a kulturális- és közéletben — jövedelmi helyzettől függetlenül — csak itt válik lehetővé.

A közkönyvtárak éppen nem üzleti, mindenki előtt nyitott jellegük miatt a demokrácia egyik tényezőjének számítanak. Legalábbis elméletileg. De a politikai hogy megfeleljen gazdasági valóság, mellyel sok könyvtár kénytelen szembenézni, gyakran egy másik, egy inkább válságra utaló nyelvet beszél. Ehhez pedig nem is kellett a digitalizáció. A könyvtárak tényszerű gyengülése jóval előbb elkezdődött, mint ahogy az internet tömegtájékoztatási eszközzé fejlődött volna.

A közpénzek csökkenése a könyvtárakat is szigorú takarékoskodásra kényszerítette. Az új beszerzéseket és a felszereltséget érzékenyen érintő megszorítások, leépítések a munkatársak körében és rövidebb nyitvatartási idő volt a következmény.

Az elmúlt években összevonások, sőt könyvtárbezárások is rendszeresen előfordultak. És a néhány nagy feltűnést keltő új könyvtárnyitás egyes nagyvárosokban nem terelheti el a figyelmet a vidéki települések kis könyvtárainak elhasználódásáról. Nem csoda tehát, hogy sokan úgy vélik, a könyvtárak már leszálló ágban vannak.

Ki tudja megmondani, hogy kifutó modellről, vagy helyreállításra váró esetekről van szó? Megérint és megőriz A könyvtárakkal szemben támasztott igények időközben pedig nem csökkentek, sokkal inkább bővültek és sokrétűbbek lettek a feladatok.

Élettársi kapcsolatban él? Ismerje meg alapvető jogait! | Dr. Cseszlai Ádám ügyvéd

A könyvek mellett már jó ideje elektronikus adathordozók, hangzóanyagok, játékok és filmek kölcsönzése is folyik. De ha bármi bárhonnan bármikor elérhető az interneten, a könyvtárak nem vezethetik le létjogosultságukat csupán abból, hogy információkat bocsátanak rendelkezésre. Napjainkban egyre fontosabbá válik, hogy az emberek — kortól és szociális háttértől függetlenül — olyan képességeket sajátítsanak el, amelyek segítségével megfelelően tudják kezelni az elérhető információk áradatát.

A könyvtárak pedig kifejezetten alkalmasak erre a feladatra, szükségük van viszont a megfelelő anyagi és gazdasági erőforrásokra és — nem utolsó sorban — egy új önértelmezésre.

Kifutó vagy helyreállítandó modell?

A klasszikus funkciók helyett, mint amilyen az állománykezelés, a könyvtárhasználók kerülnek a középpontba. Azaz a hangsúly az emberen van, nem pedig a médiumon. Mondhatni, ez magától értetődik, mégis, a szakma egyes képviselői számára ez szemléletváltást jelent. A szkeptikusok pedig amiatt aggódnak, hogy bár szükséges a változás, de mi van, ha közben egy s más elvész — például a nyomtatott szó jelentősége, a könyv.

Nem kis feladat a könyvtárak számára a környezet sebes változását megtapasztalva korszerű térbeli, médiára vonatkozó és pedagógiai stratégiákat kifejleszteni anélkül, hogy a sikerük lényegét jelentő dolgokat feladnák. A tudás tárháza és a kulturális örökség őrzője, oktatási intézmény és találkozóhely, fizikai tér és fogalom — a könyvtár mindez egyszerre és még sok más is, ugyanakkor, céltól és célközönségtől függően, nagyon sokféle.

Az emberek számítanak, nem a gyűjtemény - Goethe-Institut Ungarn

Elsősorban meglepetéseket tartogat. A szerző úgy véli, hogy a könyvtárhasználók itt olyan tartalmakra és témákra bukkannak, melyeket nem is kerestek. A könyvtárat joggal nevezhetjük a Google előtti korszak keresőmotorjának, csakhogy mindig több volt annál, több volt, mint egy eszköz.

A könyvtárak jövőt teremtenek Szakértők szerint, tekintettel egyre változó világunkra és az exponenciálisan növekedő tudásra, a könyvtárak fontosabbak, mint valaha a társadalom kohéziója szempontjából és azon képessége tekintetében, hogy megfelelő válaszokat találjon az új kihívásokra.

Olyan, hogy „könyvtár”, nem létezik

Kijelenthetjük: ha még nem lennének könyvtáraink, ki kellene őket találni. Igaz viszont, hogy valószínűleg akkor másképp néznének ki, mint azok a helyek, melyeket a mai könyvtárosok generációjára bíztak tevékenységük helyszíneként.

Hogyan kellene megváltoznia a könyvtárak kialakításának, építészeti megoldásainak és formatervezésének ahhoz, hogy már hogy megfeleljen az állomány, hanem a felhasználó álljon a középpontban? Hogyan néznek ki a növekvő egyenlőtlenség, az álhírek és digitális manipuláció korában a demokratikus részvétel és médiaműveltség elősegítését célzó, időszerű fáradozások?

Mit tehetnek a könyvtárak annak érdekében, hogy kínálatuk felkeltse a kevésbé művelt lakosság érdeklődését? És vajon milyen szerep jut a jövőben a könyvtárosoknak? Néhány a számos kérdés közül. Együttesen adnak összképet egy változó ágazatról és változó javainkról. Nem léteznek egyszerű válaszok úgy néz ki, tökéletes ember zenekar bejelentette csodaszerek új embereket, hogy miként tudnak a könyvtárak a későbbiekben is megfelelni annak a rengeteg elvárásnak, amelyet támasztanak feléjük.

Így aztán a jövőjük részben azon fog múlni, hogy az egyes létesítménynek sikerül-e a folyamatos működés mellett újraértelmezniük a társadalomért vállalt szerepüket. Részben pedig azon a kérdésen, hogy mennyit érnek a könyvtárak nekünk, a társadalomnak.